Áttörvén teste sátrát
a selyemhernyó lepkeként száll
égi szívvel szabadon és boldogan.
Lao-ce, ha arra járna,
belső fényeitől elámulva
derűs komédiát énekelne,
színházat is így teremtve…
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: történet. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: történet. Összes bejegyzés megjelenítése
2011. január 9., vasárnap
2010. december 5., vasárnap
A veszteségekről és a fájdalmakról
Történt egyszer, hogy a kotnyeles tanítvány felkereste az egykedvű tanítót a következő kérdéssel:
– Mester, te már veszítettél el valakit, vagy valamit? – hiszen olyan érzéketlenül és lekezelően szoktál bánni velünk, amikor a fájdalmainkról, a veszteségeinkről panaszkodunk neked. A múltkor is meghalt az egyik tanítványod apja, én nemrég a feleségemet vesztettem el, és az az üzletember, aki a napokban felkeresett téged, elvesztette az egész korábbi egzisztenciáját, de mindez téged persze egyáltalán nem érintett meg. Rezzenéstelen arccal, egykedvűen vetted tudomásul a hallottakat.
2010. december 2., csütörtök
Lélekbolt
Fotó: Barti Magdolna
– Jó napot kívánok!
– Jó napot, jó napot! Segíthetek valamiben? Mivel szolgálhatok?
– Egyelőre nézelődnék kicsit, ha lehet.
– Természetesen, ahogy óhajtja. Tessék, csak nyugodtan.
...
