A hazugsággal a bennünk élő igazat homályosítjuk el, így ráhagyatkozásunk a fennebbvalóra is alapjaiban inog meg, vezettetésünk fonala felfoszlik, s csak részleteket látunk meg a teljességből. Ha pedig nem hazudunk már magunknak, másnak sem hazudhatunk, még akkor sem, ha szeretjük. Mert az Igazság Tudása felelősséget ruház ránk, felelősekké válunk az Igazság megtartására. Így ha a hamist véljük felfedezni, ne harcoljunk, hanem békével legyünk. Egyetlen alkalommal, hogy lelkünket ne mardossa tovább, mondjuk ki, s ha más nem hallja, az már az ő felelősége. De mi magunk nem vehetünk részt benne. Elveszítjük azt, mit magunk megkaptunk, s felruháztak velünk.
Majd lesznek olyanok, kik az Igazságot Erővel kimondják, mert annak úgy kell lennie. De ez majd kiadja magát, s azt hogy kik lesznek ezek.
Ha a Feladatot nem tudjuk megtartani, elvétetik tőlünk, s másra átruháztatik. A döntésünk az Igazság mellett, Szabad.
