2010. november 26., péntek

Gonolatok-Reflexiók-Meglátások




HAZUGSÁG
 
A hazugsággal a bennünk élő igazat homályosítjuk el, így ráhagyatkozásunk a fennebbvalóra is alapjaiban inog meg, vezettetésünk fonala felfoszlik, s csak részleteket látunk meg a teljességből. Ha pedig nem hazudunk már magunknak, másnak sem hazudhatunk, még akkor sem, ha szeretjük. Mert az Igazság Tudása felelősséget ruház ránk, felelősekké válunk az Igazság megtartására. Így ha a hamist véljük felfedezni, ne harcoljunk, hanem békével legyünk. Egyetlen alkalommal, hogy lelkünket ne mardossa tovább, mondjuk ki, s ha más nem hallja, az már az ő felelősége. De mi magunk nem vehetünk részt benne. Elveszítjük azt, mit magunk megkaptunk, s felruháztak velünk.
Majd lesznek olyanok, kik az Igazságot Erővel kimondják, mert annak úgy kell lennie. De ez majd kiadja magát, s azt hogy kik lesznek ezek.
Ha a Feladatot nem tudjuk megtartani, elvétetik tőlünk, s másra átruháztatik. A döntésünk az Igazság mellett, Szabad.




BÉKESSÉG-REND

Egyáltalán él e benned békesség? Tudod e, mi adja önnön békességedet, tudod e hogy a képesség, mely önnön értéked eredendő magja, s kreatívvá tesz, békességet szül benned, miközben áradsz és adakozóvá válsz? A Jóságod árad ki magadból a világra, s ennek a szemed lesz majd a tükre. A Békesség maga az, hogy hitem az igazságban megmarad minden nehézség közepette, s ott is és akkor is szépségre lelek, ha más azt nem véli felfedezni. Te magad válsz a nyugalommá, s rend, s béke őrzőjévé. Mert Te már tudni fogod!


JELENVALÓM

Tudd Ki Vagy! S akkor képessé válsz vállalni mindent mi benned rejtezik. A rosszabbik feledet is képessé válsz megmutatni, hisz tudod, mi vezet már, s jobbít téged. Elöl járó példává válsz. Ha amiről beszélsz, magad is az vagy, azzá válsz. Tudod, hogy folyton, ha jó felé igyekezel, a segítség nem tér mellőled el. Az alázat tanít arra, hogy sem több, sem kevesebb ne magamnál.


SZABADSÁG

Tudd, mi adja benned a szabadságot, miben rejtezik a magad szabadsága, s ha már másnak segítesz, tudd azt is, ő miáltal szabadulhat. Én csak úgy adhatok másnak szabadságot, ha magamhoz nem kötöm úgy, hogy az neki fogságot jelentsen, de a maga szabadságára csak maga lelhet rá. A megváltás bennünk indul, a mi döntésünkre, s míg azt nem ismerjük fel, nem lépünk, szabadakká sem válhatunk. Mi által szabadulunk? Megleljük magunkban azt a Hangot, mely átvezet a Hídon. A szabadság és a szabadulás Fia te magad vagy és azáltal, Ki a szívedben Él. Szárnyalj.


SZELLEM

A Szellem az Isteni sugallat, mely megihlet és belátásra bír folyton, mely megigazuláshoz vezet, mely által az Ige bennünk hatóvá válik.


ELVENNI-ADNI

Nincs is szükség elvenni, hisz ha adok, kapni fogok, ez törvényszerűség, azonban elvárással nem élhetünk. Nem mindig azt fogjuk kapni, amiről azt hisszük számunkra fontos, csakis azt, amely előbbre visz és tanít minket. De mindig kapunk. Mindentől és mindenkitől. Hála születik bennünk. A hit ereje és igazlátásunk képessége adja ki azt mire van szükségünk, s mit hoz elibénk az élet. Elvennünk nem kell. Ha kapunk, fogadjuk el, s adjunk mi is, hogy teljessé váljon a körforgás. Ha csak egy gondolatot, mely jó, ha csak annyink van, hát azt is osszuk meg. Bennünk kicsírázó mag válik adakozóvá…..szóval, tettel, cselekedettel. De sok lépcső van még odáig, míg mindenki így vélekedik. A sort ezért csak magunkon kezdhetjük. A kényszer ereje csak uralommá növeli magát más felett. Míg belátással a másik nem bír, nem tudok hatni rá. De akkor ha az Igazság él bennem és működik általam, a szó ereje mást is belátóvá tehet, hisz érzi. Az úgy van. És a szabadság is eképp indul és így lehetünk más segítségére. És ha az Élet úgy hozza, hogy szükséget szenvedünk? A szükség és a túlélés nagy úr. Bizakodjunk hitünk elvehetetlen erejével.


NŐ-FÉRFI-GYERMEK

Az asszony boldogságával Kaput nyit, mely hitet is ad, a kapu mögött minden megtalálható. A nő képes széppé nézni , széppé váltani a világot, magához ölelni, szívébe ölelni jósága által, ereje által. A nő tudása a szívéből jő, megálmodja és megmutatja az utat. A férfi ott megtartatik és erejéből, szeretetéből képes megteremteni, azt ami a további boldogságukhoz szükséges. A nő megálmodja, élővé álmodja a varázst, a férfi megteremti, kézzel foghatóvá váltja. Egymás megtartó oszlopaivá válnak szabadságban és szeretetben. A gyermek ebben létezik, tanul, s kibonthatja eredendő önvalóját, s működhetik úgy, miként jövetele írva lett. Mi nem rontjuk őt el, csak segítjük és igazítjuk, ahogy ők is igazítanak és tanítanak minket.


GYERMEKTELEN ASSZONY

A nő, kinek gyermek nem adatott, magában lelje meg előbb a gyermeket, azt a tiszta, eredendő forrást, hogyan érkezett, szeresse, és emígyen szeresse a többit, ahogy önmagát, mint önmagában a gyermeket. Jósággal, igazsággal. Így képes emelni azon, kinek szüksége van ebben.


TELJES IGAZSÁG

A teljes igazság meglátása bennünk kezdődik. Meglátjuk a magunk igazságát, aszerint, hol tartunk, majd igyekszünk meglátni más igazát, aszerint ő hol tart. Majd megvizsgáljuk azt mi lenne ha jóval távolabbról, egy kívülálló hite szerint mérlegelnénk, s azt is, ha az igazság másik oldaláról vizsgálódnánk. Hisz a hamisság is elvezet az igazsághoz, így belátásunk sok oldalról egészül ki, mely tapasztaláshoz, hosszú távon pedig elvehetetlen igazsághoz vezet, megérik bennünk. S maga a Hang is, mely tanít később.


KÉT VILÁG-HÍD

Ha nem ismerjük fel magunkban a két világot, mely a külső szemmel látható világból fakad, s azt mely önös érdek nélkül szépségként és igazságként, valamint belső értékként szunnyad, csak a part két oldalán tart majd minket, s nem kötjük össze. Nem építünk hidat, hogy e két világot összekössük, nem válunk teremtőkké, csak szenvedőké, s magunk megváltásáig sem jutunk el. Ha rájövünk, s képesekké válunk hidat építeni magunkban a két világ egyé válik, mely hatóvá válik jelenünkben. Ez szabadulásunk titka. De ha nem leljük, másnak sem mondhatjuk, építkezzen, s ha másban sem létezik ez a Híd Isten országa és a „való Világ„ között, nem értjük egymást, az Igazság százfelé hullik, s mi nem tudunk kapcsolódni. Nem válunk a láncban láncszemekké, ahol mindnyájan egyformán fontosak vagyunk. Hisz mindnyájan úgy teremtettünk, hogy a szépet és az igazat hordunk, csak a hidak omlottak össze……..de az út láthatatlanul is ott van, építve van, csak indulnunk kell, s építenünk.


2 Hozzászólás:

Kedves Kinga!

Végig elolvastam az összes írásod!

Gazdag belső érettségre, hatalmas spirituális tudásra vallanak soraid, akármelyik bejegyzésed is néztem!
Csodálatra méltóan gördülékenyen és érthetően fogalmazol!

Szívből gratulálok Neked: Ditta, aki a bloggere miatt itt Judit

Ez az írás az elsők között volt, mikor megpróbálkozta a hosszabb kibontással.
Köszönöm, hogy olvastál!

Megjegyzés küldése