2011. február 28., hétfő

Hullámvasút


Az élet olyan, mint a hullámvasút, amikor felfelé haladunk, izgulunk, arcunk kipirul, feszültségekkel telve várjuk, hogy elérjük a csúcsot, ahonnan tágra nyílt tekintettel nézünk körbe és próbálunk minél több látványt belesűríteni abba a pillanatba, míg a kocsi átbukik az emelkedőn és az út lejtővé alakul, ahol sikítva, rémülettel markoljuk a karfát, szorosra csukjuk a szemünket és időnként még vicsorítunk is a megerőltetéstől. Majd a végén, jön a megkönnyebbülés, a kocsi lassítva gurul még pár métert, mi pedig, mosolyogva vagy még az emlékek hatása alatt kicsit kábultan tekintünk vissza a megtett útra és szeretnénk újra átélni, újra csinálni az egészet, most már tapasztalatokkal felvértezve, sokkal bölcsebben, de... Nincs több kör.

Karmám: az anyaság - 1. rész


Az első gyerekem születésekor olyan alapállásban éltem még, ami az emberiség nagyrészére jellemző. Bár vannak személyek, akiknek sikerül(t) a helyes egyetemes, metafizikai alapállásra lépniük, nagy hányada egyelőre még úgy éli meg magát, mint aki életének csupán elszenvedője és nem felelős érte.
Ilyen a tanítás, úgynevezett exoterikus istenkép él az emberi képzeletben, aminek következtében, az ember – a nő pl. nem éli meg magát teremtőként.

2011. február 27., vasárnap

Lehetséges-e Isten nélkül élni?


Én, magam soha életemben nem voltam templomba-járó ember. Egyszerűen nem szerettem sem azt a hangulatot, ami egy templomból árad, sem a vallási énekeket, sem a papokat, akiket azért nem szerettem soha, mert túldíszített ruhákat öltöttek, nem szerettem a hangjukat, a „mézes-mázos” ... imára szólító szavakat, és egyáltalán: Nem lett belőlem hívő. Olyan értelemben biztos nem, ahogyan emberek tömege válik hívővé: családi hagyományként (muszájból).

Hamvas Béla: Scientia Sacra

-->

Az ember hajlamos arra, hogy mindent túlírjon, újraírjon, leírjon, felülírjon, átírjon stb. Egyszerűen szólva tehát grafomániában szenved. Hogy pontosan miért, azt lehet pusztán találgatni finoman, köntörfalazva, vagy ki is lehet mondani nemes egyszerűséggel, konkrétan, hidegvérrel, őszintén. Már az ötezer évvel ez előtt keletkezett Srímad Bhágavatam című hindu vallásfilozófiai írás így nyilatkozik bevezető fejezetében önmagáról.”…e Bhágavata Purána a legfelsőbb igazságot tárja fel…Mi szükség hát más írásra?” – aki pedig olvasta és megértette ezt az írást, az tudja, hogy ebben nincsen semmiféle túlzás. Éppen ezért, amikor az ember néha elgondolkozik, sehogy sem érti, hogy ha már a történelem elején megszülettek az ilyen és ehhez hasonló jellegű írások, mi szükség volt a többire? Hiszen épülni ezekből is tökéletesen lehetett és lehet, amely irodalmat pedig nem lehet épülésre használni, az az embernek miféle hasznára válik? Hamvas erre egyszerűen válaszol a Scientia Sacrában: semmifélére, ám az eredeti helyzetéről megfeledkezett, individualista jellem szükségét érzi annak, hogy a kollektivizmus helyett énjét a középpontba helyezze és személyes, egyéni igazságának lenyomatát az abszolútúm ellenében görcsös meggyőződéssel közreadja. 

Brátán Erzsébet - Betty J. Eadie: Átölel a fény


Az Átölel a fény egy indián származású ifjú hölgy halálközeli élményét közvetíti számunkra, aki 31 éves volt, amikor súlyos betegsége kapcsán komoly műtétre került sor. Az operáció után fellépő komplikációk miatt került ebbe az állapotba, és hiába volt a legszeretőbb anya, mégsem akart visszajönni, hogy beteljesítse földi küldetését. Az élmény hatására évekig tartó depresszióba esett, mire sikerült feldolgoznia a történteket, visszailleszkednie a földi életbe, amiben mellette állt hűséges, kitartó és szerető társa, a férje, Joe. Betty megdöbbentő módon, elragadó naivsággal írta meg túlvilágon szerezett élményeit nyolc évvel később, amelyben keveredtek a valóság, és a fantázia elemei, mégis jó szívvel ajánlanám bárkinek, akit a téma érdekel.

Meddig terjed a felelősség...?


„Valóban nem felelsz feltámadó érzéseidért, vágyaidért, gondolataidért. Olyanok ezek, mint egy átsuhanó madárraj a ház felett. De ha már befészkelik magukat az ereszed alá, fészket raknak, fiókákat költenek ki - az a te beleegyezéseden múlik.”

(Popper Péter)

Meddig terjed az egyén felelőssége tetteiért, s mikortól nem számít, mit tesz, mert a körülmények olyanok, hogy képtelen kilábalni azokból? Mi a bűn? Hogyan lehetséges, hogy meginog benned Mások bizalma, holott rajtad kívülálló okok hoztak létre egy olyan helyzetet, amelyből nem tudsz kilépni?


Felfedezőút egy ezerarcú világban (Titokzatos India) - III. rész

 

AGRA

Az Aranyháromszögként emlegetett térség egyik városa Agra, Delhi és Jaipur mellett. A város nem sokban különbözik a többi észak indiai várostól, a régi mohamedán hódítók tették naggyá, de igazi jelentőségét a moguloknak köszönheti. Nagy Akbár tette meg a várost székhelyéül és ő építette az agrai várat, ismertebb nevén a Vörös Erődöt, mely építkezést fiai, elsősorban Sah Dzsehán folytatott. Az Agrai vár minden köve dicsőségről és gazdagságról suttog.

2011. február 22., kedd

Srímad Bhágavatam fordítások


A Srímad Bhagavatam a védikus irodalom, India vallásbölcseleti irodalmának 5000 évvel ez előtt keletkezett összefoglalása. A védikus bölcsesség legmélyebb és legbensőségesebb tanításait tartalmazza. Szanszkritból angol nyelvre a XX. században A.C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada fordította, aki e mű fordítását és magyarázatokkal való ellátását tekintette élete fő feladatának. Azonban mielőtt a feladat végére érhetett volna, sajnos távozott ebből a világból. A Srímad Bhagavatam összesen 12 énekéből nem egészen 10 éneket sikerült lefordítania és magyaráznia. A fordítási munkát halála után tanítványai folytatták, így lett az összeállítás befejezett. Azonban magyar nyelvre ezidáig a Srímad Bhagavatam csak azon részeit fordították át, amiket A.C. Bhaktivedanta Swami fordított.
Jelen fordítás célja az, hogy az ebből fakadó hiányt kiküszöbölje legalább addig, amíg a teljesen kompetens magyar fordításra sor nem kerül.
Az olvasó figyelmét felhívom arra, hogy a fordításban közreadott szövegek tiszta és reális megértéséhez az ezt megelőző kötetekben foglaltak alapos ismerete és megértése szükséges! Ezek nélkül a megértés a szerencsére bízott, avagy maximum szépirodalmi értékű. A Srímad Bhagavatam első kilenc éneke és a befejezetlen X. ének magyar nyelven beszerezhető. Mindazonáltal a Srímad Bhagavatam „Summum Bonum” (X. ének), „Egyetemes történelem” (XI. ének) és „A romlás kora” (XII. ének) című bemutatásra kerülő kötetei rendkívül érdekes és tartalmas olvasmányt nyújthatnak a téma iránt érdeklődőknek.
A fordítás közzététele fejezetről-fejezetre halad.
Az elkészült és letölthető fejezetek itt megtekinthetőek:
http://szinbablog.blogspot.com/2010/12/srimad-bhagavatam-forditasok.html


2011. február 21., hétfő

2012 – a számmisztika szerint


2+0+1+2=5 – a szabadság szimbóluma. Váratlan események és hirtelen fordulatok jellemzik ezt az évet, amikor szinte minden megváltozik. Ha fájdalmas események árán is, de végül az ember (az emberiség) javát szolgálja, a végén minden jóra fordul. Azt jelenti, hogy aki akar, most megszabadulhat a kötöttségektől, szellemileg is, érzelmileg is. Sőt, kicsit fizikai síkon is. Aki önként teszi, aki nem ragaszkodik a szerzett javakhoz, a rossz beidegződésekhez, aki nem akar szembe menni a természet törvényeivel, aki alkalmazkodó képes, annak nyert ügye van – ezt tanítja a számmisztika.
A maják és a hopik mire gondolhattak?

Az idő



Az időnek mindent egybevéve, mindösszesen egyetlen haszna van: múlásának köszönhetően, az ember képes és hajlandó lesz általa eljutni annak belátásához, hogy az életben csupán két értelmes és hasznos elfoglaltság van, a meditáció és az olvasás. A józan és körültekintő ember számára nincs hasznosabb felkiáltás, minthogy – Olvasni, olvasni, olvasni! Legpontosabban kognitív, vagyis megismerő tevékenységet végezni. A felelős emberre ráolvasva pedig ez így hangzik: – Gnoti se auton, vagyis „ismerd meg önmagad!” Az idő nem ismer kivételt és pardont e vonatkozásban. Az ember folyton időt akar nyerni, ennek viszont egyetlen eszköze az, ha a rendelkezésre állót, időtlen dolgokra fordítja. Meditáció alatt pedig szélesebb értelemben vett lelki gyakorlatot értünk, még pontosabb: vallásos gyakorlatot. Vallás pedig az, ami az egyént összekapcsolja az istenivel, az egyénit a mindenséggel. Megint más kérdés, hogy mit értünk itt isteni alatt, az azonban mindenképp megállapítható, hogy nem valami természetfelettit, hanem kizárólag valami természeteset. Ami belőlünk (is) fakad, ugyanis nem állhat létünk természetén felül. 

Felfedezőút egy ezerarcú világban (Titokzatos India) - II. rész


BENÁRESZ

Benáresz a hinduk legszentebb városa a Gangesz síkság szívében, a szent folyó hosszú útjának csaknem a középpontjában fekszik. A hinduizmus fontos színtere, itt jöttek létre az ősi hősmondák a Mahábhárata és a Rámájána, amelyek a hinduság gondolatvilágának szellemi forrásai. A város más néven Varanasi, két kisebb folyó a Váráná és az Aszi nevének összefűződéséből ered. A szent város a Gangesz bal partján fekszik, autóval és vasúttal jól megközelíthető.

Hol keressük a boldogságunkat? (részletek a „Mindenből van kiút!” című kötetből) - I. rész


Mitől lehetünk boldogok a mai világban. Megfigyeltem, illetve csoportosítottam az okokat, amelyeket ilyenkor felhoztak az emberek, miért nem lehetnek boldogok, miért nem érezhetik magukat boldognak.
Miután mindannyian emberek vagyunk, az okok is nagyon hasonlítanak, sok ember ugyanazt hozza fel mentségnek.

A profán és szent találkozásai Kondor Béla művészetében - III. rész


Az ikonikus látomás

Kondor Béla képe az ikonokhoz is hasonlítható. Az ikon szó jelentése alak, vagy látomás. Ha csak a szó értelmét nézem, rávezethető lenne „A szentek bevonulása a városba” című képre, hiszen a mű izgalmas alakokban bővelkedik, s a látomásjellege is egyértelmű, legyen az a látomás az apokalipszis vagy egyszerűen a mennyország. Az ikonok ábrázolása két csoportba osztható, az egyik a keleti, vagyis a bizánci, a másik a nyugati, azaz a római kereszténység ikonfestésének egysége. Mindkét típus az isteni világ megjelenítésére és a művészi kiteljesedésre törekszik, ugyanakkor más irányból közelítenek: a római inkább túlvilági, bibliai témát választ, ezáltal az alkotás is fantáziadúsabb, míg a keleti nem szárnyal ilyen magaslatokba, emberibb témát jelöl. Ebből a szempontból Kondor képe inkább a nyugati kereszténység ikonfestőihez hasonlít.

A földönkívüliek már a spájzban vannak...


Tudom, a téma örökzöld. Tudom, két tábor van, akik hisznek benne, s akik nem. Egyet nem tudok: Miért beszél róla mindenki ennyit, ha nincs konkrét bizonyíték arra, hogy a földönkívüliek léteznek. Előrebocsátom, én eddig még nem találkoztam személyesen eggyel sem. Természetesen ettől még létezhetnek, és szerintem léteznek is, sőt, itt is vannak az idők kezdete óta. Más kérdés, miért nem látjuk őket fizikailag, vagy miért gondoljuk azt, hogy csakis 3-dimenziós lényként kellene megjelenni nekik.

Én úgy éreztem...


Azt mondtad, azért hívsz, hogy a múltkori, utolsó telefonbeszélgetésünk után ne érezzem azt, hogy már soha többet nem beszélhetünk egymással, nem kereshetjük egymást.
Erre én mondtam, hogy:

− Nem éreztem úgy.
Mire te azt felelted:
− Én úgy éreztem. 

Szépség, Harmónia - Mozaikok


Nyomasztó lassan ez napfény nélküli borongós időszak. Az eleven hús minden sejtje megújulni vágyik. A benne kódolt éltető program lassan ismét felnyílik és a megvalósulását óhajtja léleknek, szívnek, érzelemnek. Tavaszt sóhajt bennünk az izmainkba fagyott tél. Talán ezer esztendeje is már, hogy készülünk….

2011. február 13., vasárnap

Az emberiség fáklyavivői


Csodák márpedig vannak, sőt történtek az elmúlt száz, kétszáz, ötszáz évben is, csak a tájékozatlan és rosszhiszemű, modern kultúrán nevelkedett világpolgár hajlamos azt hinni vagy inkább meggyőződéssel vallani, hogy a Biblia és Jézus óta nem születtek megváltók, nem voltak példátlan gyógyítók, különleges képességekkel bíró szentek, csodatévők, csupán azért, mert ő nem tud ezekről. Hát bizony a történelem erre az elejétől a végéig teljes egészében rácáfol!

Csak nézek ki a fejemből...


Annyi vitát, tézist, érvet és ellenérvet hallottam már arról: Létezik-e a lélek, hogy már nem is érdekel...
A valóság: érdekel. Néha úgy megyünk el a legnyilvánvalóbb dolgok mellett, mintha ott se lennének. (A mi bajunk...) A dolgok pedig: itt vannak. Csak ki kell(ene) nyitnod a szemed, az elméd, hogy észrevedd: Már rég beleverte valaki az orrodat a tejbe (mint egy kiscicának...:)), de akkor is még vak és süket vagy...

Ülök

 
Ülök,
csend.
Csend,
ülök.


Szeresd Felebarátod, igen szeresd akkor is


Szeresd Felebarátod, igen szeresd akkor is,
ha merő közönyből, félelmei kagylóhéjai közül
rád csapja a telefont, s a vonal végi csöndet markolja
csak kezed, s a műanyag készülék érzéketlenné lesz,
miközben szíved zakatolását felfogja agyad,
de némaságba bámulnak szemeid, s torkodban
kaparnak a benned maradt szavak
- fénytelen glóriák -,