Ha a világ zaja már nem hagy nyugtot és menekülnél, állj meg csak egy pillanatra! Ne keress másutt megnyugvást! Magadba figyelj, ott tégy rendet! Belsőd lesz igaz otthonod. Bármekkora erővel riasztanának a külvilágból, te tudod, belső békéd és harmóniád elvehetetlen már. Jöhetnek a hétköznapok, a megszerkesztett valós és álhírek, a kikerülhetetlen fájdalmak és próbatételek, lesz benned egy sziget, egy ház, a sajátod, ahová folyton visszatérhetsz. Töltekezhetsz.
Vess számot magadban, vedd sorra életed eseményeit, örömöket, bánatokat, az elkerülhetetlen és elkerülhető dolgokat, döntéseidet, azok következményeit. Szemléld jelen önvalód. Hogy érzed magad, mi ad örömöt, mi fontos és mi az, ami elvethető. A csendes merengésben felsejlik, mi nyugalmad alapja, boldogságod forrása. Elvehetetlen érzetként szívedbe ivódik e kép.
Rend és csend. Belső házad megszentelt templomként benned él. Te szenteled. Nyisd magadra kapuját! Fénylő tisztaság, ami köszönt, ragyog neked minduntalan. Betölt, körbeölel, tested határán túllép. Szemed tükre igazat szól rólad.
Merengj, csendesedj, tégy rendet!
Oltalmad házad, templomod.
A világi képzavar nem a tiéd, rajtad fogást nem talál.
Erőben, hitben, szeretetben, kitartásban megmaradsz.
Megtartatsz.
Megtart a Rend!
Szeretve ölelve lenni…
Oltalmad Házad,
Templomod.
2 Hozzászólás:
Kétségtelenül így van.
No komment!:)
A no komment is jó komment :)
Köszi
Megjegyzés küldése