2011. március 3., csütörtök

Nacionalista spiritizmus


Ma ismét találkoztam egy spirituális elmélettel, bár már nem először, de ma adtam neki nevet: nacionalista spiritizmus. Természetesen nem értek egyet vele, bármelyik népcsoport legyen az, amelyik jobbnak tünteti fel magát másoknál általánosan összesítve, és rosszabbnak egy másikat. Az rendben, hogy a különböző csoportokra elmondhatók jellegzetes vonások, de én ma olyan radikális változatával találkoztam ennek, hogy ha valaki az x néphez születik, akkor biztosan hibás a lelke, mert az a küldetése, hogy rossz példa legyen. Bármit próbál, bárhogy próbál jó lenni, ő akkor is ártani fog, tehát nem tehet semmit a sorsa ellen. 

Ha x származású, akkor ő rossz... És jobban járok, ha megszakítom a baráti beszélgetésem az x származású jó ismerősömmel (vagy legalábbis ne kötődjek lelkileg hozzá sehogy, semmi baráti-lelki kötődés-érzés, hiába látom, hogy jók a szándékai, de majd „belerondít a lelkembe”, hát mondanom sem kell, hogy természetesen ezt nem fogom betartani, mert akkora hülyeség, hogy nem találok szavakat sem...). Segítő szándékból mondták, és nem is haragszom, jól esik a segítő féltő szándék, de az elmélettől majd lefordultam a székről. Már csak a sárvérű szó hiányzott szinte (csak, hogy Harry Potteresen fogalmazzak). Az egy dolog, hogy az x nép néhány tagjánál is megvan a spirituális nacionalizmus is, és a jelenlegi vezetőik tettei nekem sem szimpatikusak. De általánosítani? Tapasztalataim nem ezt mutatják, ez nem más, mint puszta elmélet, melynek a tapasztalatok gyökeresen ellentmondanak. Többször is. De elméleteket gyártani könnyebb, mint szívet nyitni, nem hátat fordítani, hanem igyekezni valami igazságos cuccra, csak az bonyolultabbnak tűnhet. Az elmélet meg könnyebbnek, nem számít, hogy bizonyíték nuku, a tapasztalat meg mást mond.
Hiszek abban, hogy szabadok vagyunk. Szülessünk bárhova, mi dönthetünk, hogy hogyan élünk, a szeretetnek vagy valami másnak... Egyedül ez számít. Semmi más.
Ettől még a new age is közelebb van hozzám. Na, legalább értékelem, ezek után... Most megyek bevonzok egy kis nyugalmat. És természetesen nem fogom megszakítani senkivel a kapcsolatot, csak, mert x vagy y származású. Ez egyértelmű, mondanom sem kell.
Sokféle spirituális elméletben érzek igazságtartalmat, de ebben nem, ez elnyerte a spirituális szuperhülyeség díjat, első helyezés (szerencsére azért nem túl elterjedt itt ez a gondolkodás, ritkább, de akkor is).

"Nem az számít, hogy minek születik valaki, hanem hogy mivé nő fel." (J. K. Rowling) A fény mindenkié, aki nyitott rá....


3 Hozzászólás:

Rendkívül jó témafelvetés.
Hosszan lehetne erről is beszélni.
A nemzetiség fontos dolog, még spirituális szempontból is, de egyik nemzet sem alsórendűbb a másiknál. Ezek a tények. A fix, hogy nem véletlen születik valaki oda, ahova. A különféle vallások is e szerint alakultak ki. Minden népnek van vallása, küldetése stb.
De felsőbbrendűség nincs, csak más feladat.
A végkövetkeztetésben pedig szintén egyetértek:
"Szülessünk bárhova, mi dönthetünk, hogy hogyan élünk, a szeretetnek vagy valami másnak..."

Egyetértek Balázzsal, de ettől még nacionalizmus az van, s szerintem, míg ember él a földön lesz is, mert valahogyan kódolva van az az emberben, hogy az Ő nációja valahogyan másabb. Akkor van baj, ha ebből a másságból szélsőségek bomlanak ki. Ez meg függ attól, mire tanítják a gyerekeket az iskolákban, a családban stb. . Magyarként nagyon nehéz ilyen nemzettudattal nem nacionalisának lenni egy picit sem, de majd talán egyszer eljön az a nemzedék, amelyik már nem lesz az!

A spiritualizmus meg? Én olyan szívesen születtem volna a keleti hagyományokba... És mégis itt vagyok...

Megjegyzés küldése