Azt mondják, Isten szeme mindent lát. Mi, emberek csak egy kis részt képezünk ebből a mindenből. Hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy (akár csak a szűkebb hazánkban: Föld) mennyi minden létezik még rajtunk kívül. Azt is, hogy a Teremtő azt a sok-sok rajtunk kívüli dolgot is teremtette. Eképpen tehát: maga a Föld, mint bolygó (anyagaival, belsejével, felszínével, légkörével), az összes egysejtű, az összes rovar-állat, az összes növény is a Teremtés része.
Úgy gondolnánk, bolygónk a megszámlálhatatlanok gyűjtőhelye. Nincs ember, aki mindent számba tudna venni, ki tudna listázni. És akkor még csak a Földet említettem, mely a maga nagyságával mindössze egy kis porszem az Univerzumban.
Mégis, hogyan lehetséges, hogy az adott rendszeren belül minden tökéletesen a helyén van? Helyén van az emberi testen minden szőrszál és pihe. Helyén van és működik az összes élő és élettelen dolog. (mert pl. egy darab kő vagy kavics is működik a maga módján). Minden csepp eső, az óceánok temérdek vize, a kidöntött fák halála, a rókák ravaszsága, a kígyó marása, a csókok íze: minden a helyén van akkor és ott.
Ki vagy mi képes mindezt így kontrolálni? Miért nincs káosz? (Lehetne káosz?) Egy tüntetők által véghezvitt utcai zavargás bármennyire is kaotikusnak tűnik, annak minden eleme (akkor és ott) egyfajta "rendben" történik meg. (Senkit nem lőnek le a rendőrök vagy nem vernek meg, csakis azokat, akik a Teremtésben erre már kijelöltettek.
Ki lehet-e vonni magunkat Isten tökéletes rendszeréből? Az Édenből ugyan kiűzettünk, de a Rendszerből nem. Eljátszhatjuk (akár élethossziglan, akár sok életen át) a magunk kis Isten-ellenes játékainkat, (karma és újra karma) Isten folyton-folyvást visszavár minden lázadót és bűnöst, hiszen miért is tagadna meg bárkit is, ha általa (és Vele) az ő részei vagyunk akár rosszként, akár jóként. Ha képesek vagyunk magunkat "felismerni", akkor már helyben (Vele) vagyunk.
Szerintem ez (csakis ez) lehet a valódi cél.
2 Hozzászólás:
Hát biztos, hogy nem a véletlenszerű evolúció kontrollálja!:)) Tetszik az okfejtés és a stílus. A konzekvenciával azonosulni tudok.
Jó ez a rendszerelméleti megközelítés, s szerintem is így van.
Eleve elrendeltetett mindenek sorsa, s légyen az Isten vagy bárhogy is nevezzük, aki kiosztotta a lapokat minden minden esetben a helyén van.
Ha nem, akkor a teremtés hibáit a csodák hivatottak korrigálni. Én így hiszem.
Ditta
Megjegyzés küldése